Téli ünnepkör
Adventtől Vízkeresztig a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből
Készítették
Campbell Isaac | Kata Bodnár | Csorba Judit | Dénesi Tibor | Földi Rozi | Gebauer Hanga | Koltay Erika | Lovas Judit | Pálóczy Krisztina | Piller Mónika | Paládi-Kovács Áron | Biró Gábor | Kemény Márton | Kiss-Guba Krisztina
Téli ünnepkör
A régi falusi ünnepi szokások hagyományokban leggazdagabb időszaka a tél volt. A hétköznapokat az egyházi naptár beosztása szerint számos ünnepnap tagolta. Kiemelkedő időszaka a karácsonyi ünnepkör, amelynek változatos szokásvilágában, a népi tradíció megtartó erejének köszönhetően, különböző korokból származó hagyományok éltek, sokszor párhuzamosan egymás mellett, máskor pedig egymásba olvadóan voltak jelen. Az ünnep kifejezésformái az idők során átalakultak, új tartalmak és új formák keletkeztek.
Advent
A Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól karácsony vigíliájáig tartó időszak. Elnevezése (adventus Domini, ieiunium Spiritus Sancti) a Megváltó eljövetelét hirdető szent időre, az Úr eljövetelére utal. Böjti időszak révén, régebben Adventben elcsendesedtek az emberek, nem tartottak hangos mulatságokat, lakodalmakat. Napjainkban éppen az ellenkezőjét éljük át. Talán csak az adveti koszorú gyertyáinak vasárnaponkénti meggyújtása idézi fel bennünk az Advent valódi üzenetét, az elcsendesedést és a várakozást.
Ugyancsak újabb keletű szokás az adventi naptár készítése vagy vásárlása, amelynek 24 zsebecskéje minden napra tartogat valami meglepetést a gyerekek számára.
Készítsd el otthon!
Az adventi naptár kitalálója egy Németországban élő édesanya volt az 1900-as években, akinek a kisfia minden nap azt kérdezte, hány nap van még karácsonyig? Az anyuka a gyermeknek egy papírlapra 24 darab csokit fűzött fel, és a fiúcska minden nap megehetett egyet. Idővel a kisfiú felnőtt, és emlékezve édesanyja találékonyságára olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy kinyitható ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve. Ezzel egy sikeres vállalkozás és egy új hagyomány megteremtése indult el.
Készítsd el saját adventi naptárad! A várakozás ideje alatt a zsebecskékbe rakhatsz csokit vagy cukrot, de kerülhet bele üzenet, napi jócselekedet, idézet is.
András nap | november 30.
A legjelentősebb házasságjósló és varázsló nap. Leginkább az eladó lányok szerelmi praktikáihoz, varázslásaihoz alkalmas idő. Baján például az volt szokásban, hogy ha a lány András napján böjtöl és este férfi ruhadarabot tesz a párnája alá, megálmodja, ki lesz a férje.
Országosan ismert szokás volt az András napi gombócfőzés. A lányok a gombócokba férfineveket rejtő cetliket tettek, úgy tartották, hogy amelyik férfinevet tartalmazó gombóc először jött fel a víz tetejére, olyan nevű férje lesz a lánynak. András napjától kezdődtek disznóvágások is. A disznótor jó alkalom volt a köszöntésre és adományok gyűjtésére is.
Vajon mit rejt a gombóc?
Szent Miklós nap | december 6.
Szent Miklós alakja különösen a gyermekek körében népszerű. A Miklós napi ajándékozás a szent legendájával függ össze. Az ajándékozás ma ismert formája az 1920-as évektől terjedt el. Régebben e naphoz alakoskodó szokások is kötődtek. A Mikulás szó, a Miklós név szlovák megfelelője, csak a 19. század végén került a köznyelvbe.
Luca nap | december 13.
A Gergely naptár (1582) bevezetése előtt az év legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája e napra esett. Szent Lucia ünnepét az egyház nem véletlenül helyezte december 13-ra, hiszen nevében a lux (fény) szó rejtőzik. E nap alkalmas volt a jövő esztendőre vonatkozó jóslások elvégzésére. E naphoz sokféle népszokás kötődött például a Luca napi kotyolás, amely a tyúkok termékenységét kívánta biztosítani. E napon kezdték készíteni a lucaszéket és ekkor ültették el a lucabúzát.
Készíts hagymakalendáriumot!
A Luca napján vagy Szilveszterkor készített hagymakalendárium segítségével előre megjósolták az esős és száraz hónapokat.
“Annyi csirkéjük legyen, mint a fűszál,
Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!”
Karácsony | december 24.
A karácsony a keresztények egyik legnagyobb ünnepe, Jézus földi születésnapja. Az 5. századtól lett elismert ünnep az egyházakban, bár az időpontot már 325-ben a niceai zsinat is e napban határozta meg. Világszerte ünneplik, a vallási tartalom mellett a szeretet ünnepeként is számon tartják. A feldíszített karácsonyfa meghatározó jelképe ma ennek az ünnepnek, amely hazánkban a 19. század elején honosodott meg, először a főúri kastélyokban, majd a városokban és végül a falvakban. A karácsonyhoz fűződő legismertebb népszokásaink a karácsonyi kántálás és a betlehemezés.
Betlehemezés
A karácsony az idők során újabb és újabb értelmezési tartományokkal és tárgyi kellékekkel bővült. A köré szerveződő vallási kultusz központi motívuma a Kis Jézus születéséhez kapcsolt tárgy, a bibliai leírásban említett jászol lett (Lukács 2, 12). A hagyomány szerint Jézus egy betlehemi barlangban született. A barlang fölé először oltár került, majd 330 körül templom épült rá. Ma a Születés Temploma zarándokhely, amelyben egy ezüst csillag jelöli a születés barlangját.
A népi betlehemek a magyar hagyományokban többnyire templom alakú építmények voltak. A betlehemekben szépen kidíszített környezetben helyezték el a Kisjézust és a születéstörténet többi szereplőjét. A betlehemezők főként fiatal férfiak voltak, akik pásztoroknak, Máriának, Józsefnek, angyalnak, Heródesnek öltözve járták karácsony estéjén a házakat. A betlehemek másik formája a bábtáncoltató betlehem volt, amikor a születéstörténetet bábokkal játszották el a betlehemes csoport szereplői. A bábokat a betlehemben mozgatták.
Vannak olyan magyarlakta települések, ahol napjainkig fennmaradt betlehemezés szokása.
Készítsd el otthon!
Ahány ház, annyi Betlehem. Karácsony legrégibb jelképe, Krisztus születéstörténetének megjelenítése. Házi betlehemet sokféle technikával tudsz készíteni, csuhéból, filcből, papírból, dugókból, színezve, festve, megmintázva, állót, fekvőt, árnyképeset. Csak a képzeleted szabhat határt. Lényeg, hogy a Kisjézus születésének történetében szereplő alakok meglegyenek: az újszülött Jézus, édesanyja, Szűz Mária és apja, Szent József. Ha van még türelmed, elkészítheted a születés hírét hozó angyalt, a három napkeleti bölcset és a jászol körül várakozó állatokat. Kedvcsinálónak ajánljuk ezt az egyszerűsített, színezhető, kivágható és összeragasztható betlehemet, amelyet egy eredeti, a Néprajzi Múzeumban őrzött, 19. században készült, kihajtható, átvilágítós, színes nyomatú betlehem alapján rajzoltunk meg.
Kántálás
A falvakban különböző korcsoportok jártak köszönteni karácsony vigíliáján. Karácsonyi dalokat énekeltek a házban vagy az ablak alatt. Minden csoportnak más volt a repertoárja. A legyakoribbak a következők voltak voltak: a Csorda pásztorok, a Mennyből az angyal.. és a Betlehem, betlehem a te határidban… kezdetű énekek. Az kántálókat pénzzel, süteményekkel, almával, dióval jutalmazták.
Karácsonyi asztal
Szentestén a karácsonyi vacsorához az asztalt ünnepélyes módon terítették meg. Az asztalra rakott ételeket, az alatta elhelyezett gazdasági eszközöket, terményeket ezen az éjjelen mágikus erő járta át. Ha ezeket megették vagy megetették az állatokkal, illetve ezekkel az eszközökkel dolgoztak, akkor ezáltal a következő évre szerencsét, bő termést, jó egészséget remélhettek a család számára. Az asztalra, a gazdagságot jelképező diót, mézet, a teljességet jelentő almát, az egészséget megőrző és gyógyító fokhagymát, kalácsot és a kizöldült Luca búzát tették. Az asztal alá tett szekerce a jégverés és villámcsapás ellen védte a házat, ha év közben ezt az eresz alatt tartották. Az asztal alá szórt szalmát karácsony után az állatok alá rakták, hogy egészségesek legyenek. A karácsonyi asztal morzsáját sem dobták ki, hanem összegyűjtötték és az állatoknak adták.
Készítsd el otthon!
Szentestén, december 24-én az 1930-as évekig a falvakban nem állítottak karácsonyfát, hanem zöldágat, azaz termőágat erősítettek a mestergerendára. Ezt díszítették, almával, dióval, pattogatott kukoricával. A szentesti vacsora hústalan, böjtös étel volt: kása, tészta, bableves, hal, mákos kalács.
Készíts ehető füzért a családod karácsonyfájára, régi minta szerint! Kipattogtatott kukoricát fűzz fel egy nagyon hosszú madzagra!
Karácsonyfa
A történeti kutatások alapján az első karácsonyfát Magyarországon Brunswick Teréz állította 1824-ben. A falvakban ekkor még a karácsonyi zöld ágat vagy karácsonyi termőágat díszítették fel almával, dióval, aszalt gyümölcsökkel, mézeskaláccsal, amit a tisztaszobában a karácsonyi asztal fölött helyeztek el. Több helyütt betlehemet vagy a Szent Családot ábrázoló képet is a termőág alá tették. Az örökzöld fenyőben fellelhetjük az archaikus elemeket is, mint például a vegetációs tavaszigéző jelképet. De emellett a tudásfájának képzetkörével is összefonódott ez a jelkép, hiszen a girlandok idézik a kígyót, a rákötözött alma a bibliai tudás almáját.
Betlehemi csillag
Máté evangéliumában (2.1-2.) ezt olvashatjuk: „Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az Ő csillagát napkeleten és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki…”
A csillagászok számításai és a történeti adatok szerint ennek az égi jelenségnek a magyarázatát Kr. e. 8. és Kr. e. 4. között kell keresni. Kr. e. 7-ben egy rendkívüli csillagászati látványosság tűnt fel az égen, mégpedig háromszor ebben az évben. E rejtély megfejtésére több elmélet született, ezek közül az üstökös elméletet volt az első, amelyet később elvetettek. A Kepler-féle elméletben jelent meg először a Jupiter és Szaturnusz bolygók együttállásának feltételezése, kombinálva egy szupernóva feltűnésével, amely a rendkívüli fényességet idézte elő az égbolton. A későbbi elméletek (K. Matefi, M. Molnár, K. Ferrari, Teres Ágoston jezsuita fizikus Biblia elemzése) tovább pontosították Johannes Kepler (1571-1630) elméletét. Ezt a titkot még ma sem sikerült megfejteni.
Aprószentek napja | december 28.
Azoknak a 2 év alatti fiúgyermekeknek az emléknapja, akiket Heródes Betlehemben megöletett. „Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagy haragra lobbant, elküldte embereit, és megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendős és ennél fiatalabb fiúgyermeket, annak az időpontnak megfelelően, amelyet pontosan megtudott a bölcsektől.” (Máté 2,16). A néphagyomány szerint 144 ezer gyermek halt meg e napon. Ha a Jézus-korabeli Betlehem lakosságát kb. 1000 főre becsüljük, akkor a meggyilkolt kisfiúk száma 30-40 fő lehetett.(Katolikus lexikon) Az e naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás az aprószentek napi korbácsolás, vesszőzés volt. A vesszőzés az egészség megőrzését, a gyerekek növekedését, a fiatal lányoknak pedig a termékenységét biztosította. Leggazdagabb hagyományai a Szigetközből ismertek.
Vízkereszt | január 6.
A keresztény egyház legrégibb ünnepe, amelynek elnevezése az e napon végzett vízszentelésből ered. Ekkor szentelték a házakat is, ami katolikus vidékeken még ma is élő egyházi gyakorlat. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. Január hatodika a Háromkirályok látogatásának ünnepe is. Erre emlékeztet a háromkirályjárás szokása.
Készítsd el az ugrató csillagot!
Vízkereszttel véget ér a karácsonyi ünnepkör és kezdődik a farsang.
